flag

Hungary

Available languages: English Hungarian

Hungary is a member state of the European Union with roughly 9.9 million people (Hungarian Central Statistical Office, 2011). Budapest is the capital and the largest city with 1.7 million inhabitants; together with the agglomeration more than 2.5 million people live and travel in and around Budapest.

Initially, the SUMP concept has been promoted in Hungary through European projects (ELTIS-Plus SUMP, CH4LLENGE, BUMP). However, it was not incorporated in to the national planning system and policies; the National Infrastructure Development Strategy prepared in 2014 does not mention sustainable urban mobility planning. Consequently, only a few cities (Budapest, Zalaegerszeg, Eger) started preparing SUMPs voluntarily.

In 2015, the European Commission made some European funding for cities (namely Cohesion Fund financing via the Integrated Transport Operational Programme – IKOP) conditional to having a SUMP, and funding from the Territorial Operational Programme (TOP) has been made available for this task. This started a boom in preparing SUMPs in 2016-2017, with around 10 larger cities – including Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs and Kecskemét – prepared their SUMPs. Some other cities, including smaller ones followed in the next years.

The main motivation is currently the access to European funds, and meeting the necessary requirements – other incentives from the national level or internal motivation are rare. Cities are usually reluctant to allocate resources for strategic planning, rather prioritise concrete investments.

Current situation – 2018

Since the political and economic transition around 1990, the changing spatial patterns (e.g. suburbanisation), improving transport connections increasing purchasing power and changing preferences have lead to a growing demand for transport. Demand for goods transport has also grown significantly in connection with the growth of GDP. This has caused some negative social and environmental impacts as well. The economic crisis caused a downturn around 2018, but since 2014 growth is visible again.

In the meantime, rail and water transport of goods suffered a significant loss of market share, while road and air transport, that causes substantial environmental impacts has grown dynamically. Accordingly, private car has gained ground in passenger transportation. Nevertheless, the motorisation rate (338 passenger cars per 1000 inhabitants, 2016) and the share of passenger cars in total inland passenger transport performance (69%, 2016; measured in passenger-km) is still among the lowest in the EU.

Goods traffic by rail still accounts for 28,5% (2016; measured in ton-kms) of the total output of the Hungarian goods transport performance, higher than the average of the EU-28 countries (17,4%).

Modal split: Measured in passenger-km, passenger cars account for 69,0%, trains for 9,3% and motor coaches, buses and trolley buses for 21,7% (2016).
Freight transport shares (2016, measured in ton-kms) are 66,2% for road, 28,5% railways and 5,3% inland waterways.

Measured as a share of trips, public transport is generally dominant in larger cities with more developed public transport service; while walking in smaller cities and villages. Cycling has strong positions in the flat areas of the country (Great Hungarian Plain and Little Hungarian Plain), not only in rural areas, but also in cities such as Hódmezővásárhely or Szeged. In Budapest, the modal share of public transport is 45%, personal car 35%, walking 18%, cycling 2% (2014, Balázs Mór Plan).

Legally defined: the concept of SUMP and its role in the planning system is legally not defined in Hungary. About the possibilities of integrating it into the national planning system discussion is going on in the national SUMP Task Force created by the PROSPERITY project.

National Guidance: The first national guidances were issued in December 2015 as part of the relevant IKOP and TOP calls. They were merged in March 2016, and in January 2017 a more detailed guide has been published.

Plans in place: There is no official inventory of SUMPs in Hungary. Around 10-12 larger cities – including Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Kecskemét – have approved their SUMPs by the end of 2017. In 2018, around 5-7 other cities have been working on their SUMPS. The preparation of Balázs Mór Plan of Budapest slowed down and is not yet approved as of 11/2018.

Sustainability objective: the the National Infrastructure Development Strategy (2014) sets the following societal aims:

  • reducing negative environmental impacts, prevailing climate protection aspects;
  • fostering economic efficiency and growth;
  • improving health and security;
  • improving employment;
  • improving the welfare and mobility conditions of the residents;
  • moderating territorial disparities;
  • improving social equity;
  • improving international connections.

Transportation goals serve these overarching societal aims.

National Contact Point for Hungary

Mobilissimus
András EKÉS
Tel: +36 30 869 1674
Email: ekes@mobilissimus.hu

Magyarország egyike az Európai Unió tagállamainak; határain belül közel 9,9 millió ember él. (Központi Statisztikai Hivatal, 2011) Fővárosa, egyben legnagyobb városa Budapest, 1,7 millió lakossal. Az agglomerációval együtt több, mint 2,5 millió ember él és utazik nap mint nap a fővárosban és környékén.

A fenntartható városi mobilitás-tervezési (Sustainable Urban Mobility Planning, SUMP) megközelítést és módszertant a magyarországi városok először európai projektek (ELTIS-Plus SUMP, CH4LLENGE, BUMP) révén ismerhették meg. A hazai tervezési rendszernek és szakpolitikának ugyanakkor nem vált a részévé; a 2014-ben elkészült Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia például nem említi. Ennek következtében csak néhány város (Budapest, Zalaegerszeg, Eger) vágott bele önként SUMP-jának lekészítésébe.

2015-ben az Európai Bizottság egyes uniós támogatások odaítélését (konkrétan az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program, IKOP forrásait) ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a pályázó város rendelkezzen fenntartható városi mobilitási tervvel, és a Területfejlesztési Operatív Programból (TOP) forrást is rendeltek a feladathoz. Ez elindított egy SUMP-készítési hullámot 2016-2017-ben, amikor mintegy 10 nagyobb város – köztük Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Kecskemét – készítette el SUMP-ját. Néhány másik város, köztük kisebbek is, követte őket a következő években.

A fő motivációt jelenleg az uniós forrásokhoz való hozzáférés és az ehhez szükséges feltételek teljesítése jelenti – más nemzeti szintű ösztönzés vagy belső motiváció kevésbé jellemző. A városok általában vonakodnak forrásokat allokálni stratégiai tervezésre, inkább a konkrét beruházásokat preferálják.

Jelenlegi helyzet – 2018

A rendszerváltás óta a változó térbeli mintázatok (pl. szuburbanizáció), a javuló közlekedési kapcsolatok, a növekvő vásárlóerő és változó preferenciák a közlekedési igény növekedéséhez vezettek. Az áruszállítás iránti kereslet is jelentősen nőtt a GDP-növekedéssel összefüggésben. Ez negatív társadalmi és környezeti hatásokkal is járt. A gazdasági válság 2008-ban megtörte a trendet, de 2014 óta ismét jól látható a növekedés.

Ezzel egyidejűleg a vasúti és vízi áruszállítás piaci részaránya jelentősen csökkent, miközben a jelentős környezeti hatásokkal járó közúti és légi szállítás részaránya nőtt. Hasonlóképpen, a személygépkocsi teret nyert a személyszállításban. Ezzel együtt a motorizációs ráta (2016-ban 338 személygépkocsi/1000 fő) és a személygépkocsi részaránya a teljes belföldi személyszállítási teljesítményben (69%, 2016; utaskilométerben mérve) még mindig a legalacsonyabbak között van az EU-ban.

A vasúti áruszállítás részaránya még mindig 28,5% (2016, tonnakilométerben mérve) a teljes magyarországi áruszállítási teljesítményen belül, ami magasabb az EU-28 átlagánál (17,4%)

Közlekedési módok közötti megoszlás: az utaskilométerben mért személyszállítási teljesítményen belül a személygépkocsi aránya 69,0%, a vasúté 9,3%, az autóbuszé és trolibuszé 21,7% (2016).
A teherszállítási arányok (2016, tonnakilométerben mérve) 66,2% közút, 28,5% vasút és 5,3% vízi szállítás.

Az utazások számának megoszlását tekintve, a közösségi közlekedés általában a nagyobb, fejlettebb közösségi közlekedési szolgáltatásokkal rendelkező városokban domináns, míg a gyaloglás a kisebb városokban és községekben. A kerékpározásnak erős pozíciói vannak az ország sík területein (az Alföldön és a Kisalföldön), nem csak a rurális területeken, de olyan városokban is, mint Hódmezővásárhely vagy Szeged. Budapesten a közösségi közlekedés részaránya 45%, a személygépkocsié 35%, a gyaloglásé 18% és a kerékpározásé 2% (2014, Balázs Mór terv).

Jogi háttér: A fenntartható városi mobilitási terv fogalma, tervezési rendszerben játszott szerepe jogszabályban nincsen rögzítve. A hazai tervezési rendszerbe való integrálás lehetőségeiről a PROSPERITY projekt révén létrehozott SUMP munkacsoport keretében folyik gondolkodás.

Nemzeti útmutató: Az első hivatalos hazai iránymutatások 2015 decemberében jelentek meg a releváns TOP- és IKOP-felhívások keretében. Ezek összedolgozásával 2016 márciusában jelent meg egy rövid útmutató, melyet 2017 januárjában egy új, részletesebb útmutató váltott fel.

Meglévő tervek: Magyarországon nincsen hivatalos SUMP nyilvántartás. 2017 végéig mintegy 10-12 nagyobb város – köztük Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Kecskemét) hagyta jóvá fenntartható városi mobilitási tervét. 2018-ban mintegy 5-7 további város dolgozik a SUMP-ján. A budapesti Balázs Mór Terv készítése lelassult, és 2018 novemberében még nincsen elfogadva.

Fenntarthatósági célkitűzések: A Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia (2014) az alábbiak szerint azonosítja azokat a társadalmi célokat, amelyek eléréséhez hozzájárul:

  • Környezetre gyakorolt negatív hatások csökkenése, klímavédelmi szempontok érvényesülése
  • A gazdaság hatékonyságának, növekedésének elősegítése
  • Egészség- és vagyonbiztonság javulása
  • Foglalkoztatás javulása
  • Lakosság jólétének és mobilitási feltételeinek javulása
  • Területi egyenlőtlenségek mérséklése
  • Társadalmi igazságosság, méltányosság javítása
  • Nemzetközi kapcsolatok erősítése

A közlekedési célok ezen átfogó társadalmi célokat szolgálják.

A magyar kapcsolattartó személy megnevezése és elérhetősége

Mobilissimus
András EKÉS
Tel: +36 30 869 1674
Email: ekes@mobilissimus.hu